Érdekesnek találom ezt a témát, így úgy döntöttem, hogy utánajárok ennek (is) egy kicsikét!
Hát kezdésnek néhány nagyonalapűveltség: A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó). A Naptól való távolsága 1,524 CSE (=228,6 millió km) (1 csillagászati egység [CSE]=150 millió km, ez a Nap-Föld távolság, a fény sebessége hozzávetőleg 300 000 km/s). A földtől való távolsága kb. 56 millió km. A Marsot "vörös bolygó"-nak is nevezik, ezt pedig a felszínén lévő vas-oxidnak köszönheti. Két holdja van. Miután átmérője a Földnek kb. a fele, így felszíne a negyede, tömege kb. a nyolcada a Földnek. Egy marsi nap is kb 24 óra (kicsit több). Az átlaghőmérséklet −63 °C.
Most akkor a Mars-kutatás történelméről szólok pár szót. Már az ókori görögök és egyiptomiak is tisztában voltak a jelenlétével, istenként tisztelték azt. A 16. század végén Johannes Kepler (német) a Mars tanulmányozásából állapította meg, hogy 1) a bolygók ellipszis alakú pályán mozognak, az ellipszis egyik gyújtópontja a Nap, 2) a bolygók egységnyi idő alatt ugyanakkora pályát járnak be. A 17. sz. elején egy új vívmánynak, a teleszkópnak köszönhetően sokkal pontosabb megfigyelésekkel lett gazdagabb a világ; Galilei volt az első, aki ezen keresztül vizsgálta az égboltot. 1666-ban Gian Domenico Cassini elsőként megmérte a Föld-Mars távolságot. 1781-ben Herschel a sarkokon lévő fehér sapkákat azonosította, az ítélet: JÉG! A technika további fejlődésével fokozatosan újabb és újabb információkhoz jutottak. A felszíni képződmények neveit egységesen 1877-ben írta össze az olasz Schiaparelli, ez a mai, egységes forma.
A 19. század közepe-vége tájékán történt egy hatalmas félreértés, ami a sors csalafinta fordulatának tudható be. Ez pedig a Mars-csatornák dilemmája. Az történt, hogy Secchi (olasz, egyetemi obszervatórium feje) egy fekete területet elnevezett Atlanti-csatornának (1858), majd egy évvel később megkezdődött a kor leghatalmasabb építkezése, a Szuezi-csatorna. Majd az olasz nyelv angolhoz való hasonlóságának köszönhetően született a fél évszázadon át tartó félreértés. Ugyanis, a csatorna (természetes) olaszul "canale", az angol "canal" szó pedig csatornát (mesterségeset) jelent és ez került használatba a helyes fordítás "channel" helyett. A hírt a sajtó és a támogatók felfújták, innen ered a történet, hogy UFO-k élnek a Marson, mert nekik tulajdonították a "canal"-ok (mesterséges csatornák) építését.
Az első űrszondák. Az amerikai Mariner űrszonda sorozat kísérelte meg először a Marsraszállást (egynek sem sikerült), de a Merkúrt és a Vénuszt is célba vették. 1962-72 között 10 db Mariner-t indítottak útjára, ezek közül érdemes megemlíteni a Mariner 4-et, ami az első űrszonda volt, amelyik közeli fényképet közölt egy másik bolygóról. A Mariner 9 egy teljes Mars-térképet készített. A következő sorozat a -szintén amerikai- Viking-űrszonda. 1976-ben a Viking 1 és 2 is leszállt a Marsra! Később 1997-ben újabb szondák, a Mars Pathfinder, a Mars Global Surveyor is landoltak a felszínen. A képek pedig folyékony víz jelenlétére utalnak, látható kőzetrétegek alakultak ki a bolygó több pontján is. További roverek: Spirit (2004-ben landolt), Opportunity (2004-ben landolt) (ez még máig ad információkat, több adatot szolgált már, mint az összes többi rover összesen), Mars Odyssy (2001), Mars Reconnaissance Orbiter (2006), Phoenix (2008).
Na, és akkor a rövid kis bevezetőm után térjünk is a lényegre. A jelen expedíciók. Egy nagyon érdekes felfedezést közölt az európai Mars Express űrszonda. A Mars légkörében metánt találtak, a metánról (CH4) pedig tudni kell, hogy 300-600 év alatt lebomlik és két dologtól termelődik, az egyik a vulkáni aktivitás, a másik pedig az élettevékenység! Különösen izgalmas, hogy a lelet előtt azt feltételezték, hogy a kettő közül egyik sincs a Marson.
A jelenlegi információkat (2012) a Curiosity rover biztosítja (MSL - Mars Science Laboratory űrszonda roverje), amit 2011.11.26-án lőttek fel Floridából, és most nyáron érkezett meg a Mars felszínére (kb. 8,5 hónapos út!)(érk. időpontja: 2012.08.06.). Azóta már megtalálható a neten sok-sok kép, amit a Curiosity rögzített az ott-tartózkodása alatt.. A program összköltsége kb. 2,5 milliárd dollár volt! Itt egy link, ezen meg lehet nézni a leszállás helyének panorámáját interaktív képen: http://www.360cities.net/image/curiosity-rover-martian-solar-day-2#219.83,6.64,59.0 ! Az űrszonda célja egyébként az, hogy feljusson a tőle 12 km-re lévő, 5000 m magas hegyre, hogy onnan vizsgálja meg a Gale-krátert, valamint hogy víz-leletek után kutasson (az élet bizonyítéka lehetne). Aug. 22-én, szerdán meg is tette az első métereket és fordulásokat, majd elindult a cél felé. Szintén célja a marsi kőzetek vizsgálása egy speciális kamerával, az úgynevezett ChemCam-mel, ennek első célpontja a Coronation kő volt, a procedúra sikerrel zárult.
A jövő: A Washington State University és az Arizona State University kutatói felvázoltak egy lehetséges jövőt. Az ötletük az volt, hogy a Mars-pionírok (Marsra menő emberek) ne térjenek vissza a Földre, hanem ott éljék le a hátralevő életüket. Ezzel megspórolnák a visszaút költségét, és nem pazarolnak el a visszautazással 9 hónapot, hanem addig is kutatni tudnának. Az ötlet alapjául a hódító telepesek szolgáltak, akik szintén a célhelyen maradtak (pl. É-Amerika). A programot 2035-ig akarják megvalósítani ( Dirk Schulze-Makuch és Paul Davies).
A sok előrelépés ellenére a NASA és az amerikai támogatók pénzhiánnyal küszködnek, így a közeljövőben egy kicsit szünetelhet a kutatás (további űrszondák küldése), bár van néhány terv 2016 és 2018-ra.
Hát ez jó hosszúra sikerült, de most már mindent tudok és önök is remélhetőleg, kedves olvasók, akik idáig is eljutottak :) ! Köszönöm az olvasást, további szép napot!
Források: www.mult-kor.hu , www.hvg.hu , www.wikipedia.hu , http://fritz.observatory.hu , http://www.urvilag.hu
